A kormányzat eddig három olyan törvényjavaslatot (a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról, az adótörvények módosításáról, illetve a szociális hozzájárulási adóról) terjesztett a Parlament elé, amelyek módosítják a nyugdíjakkal kapcsolatos hatályos rendelkezéseket. A módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeit, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintik.
Nők kedvezményes nyugdíja: marad a 40 év
Mindenekelőtt megnyugodhatnak azok a hölgyek, akik idén vagy jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét (a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését), mert a jogosító időre vonatkozó követelmény egyelőre nem szigorodik. Annak ellenére sem, hogy jövőre már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így sok felsőfokú végzettségű hölgy is igényelheti ezt a kedvezményes nyugellátást, mert esélyük van a korhatár betöltése előtt megszerezni a 40 évet.
A nyugdíj feltételei közül kikerül a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége
Az öregségi nyugdíj jelenleg csak akkor állapítható meg, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális – teljes nyugdíjhoz 20 évi, résznyugdíjhoz 15 évi – szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kéri a nyugdíja megállapítását, nem áll biztosítási jogviszonyban.
Ez utóbbi feltétel 2008-ban azért került be a nyugdíjtörvénybe, hogy csak az igényeljen nyugdíjat, aki valóban leteszi a lantot és nem kíván tovább ténykedni a munka világában.
Lehet, hogy akkoriban ez volt a jogalkotó szándéka, de semmit sem ért el vele a nyugdíjba készülők adminisztratív terheinek növelésén kívül, hiszen a nyugdíj megállapításához lényegében egyetlen egy napon volt tilos társadalombiztosítási jogviszonyban állni.
Így a nyugdíja mellett tovább dolgozni óhajtó személy kénytelen volt megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyát a nyugdíjfolyósítás kért kezdőnapja előtti napra, amit aztán csak új szerződéssel indíthatott újra – immár nyugdíjasként – a kezdőnapot követő nappal.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy vállalkozókat nyilván nem lehetett arra kényszeríteni, hogy egyetlen napra megszüntessék a vállalkozásukat, így ők a nyugdíjuk kezdő napjától a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak minősülnek. (Ez természetesen így marad jövőre is.)
Ráadásul a jogalkotó előírta a nyugdíjat igénylőknek azt is, hogy a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyaikat is szüntessék meg arra az ominózus egyetlen napra.
Az új törvényjavaslat nyomtalanul eltörli ezt az értelmetlennek és bosszantónak bizonyult feltételt, így a jövőben nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt.
A kor betöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja mellett kiterjed ez az enyhítés az átmeneti bányászjáradékra, a táncművészeti életjáradékra, a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra is.
A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell járulékot, munkáltatójának meg szociális hozzájárulási adót fizetnie
A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie.
Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15%) kell megfizetnie a bére után (ugyanúgy, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként kapna díjazást). Így a nyugdíjas munkavállaló nettó bére azonos feltételek mellett 14%-kal emelkedhet jövőre.(Cserébe viszont nem illeti meg e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, köztük a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egyébként járó nyugdíjemelés sem.)
A saját jogú öregségi nyugdíjast a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatónak a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a szocho törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerint.
Ez jelentős kedvezmény, különösen annak fényében, hogy az 55 évesnél idősebb munkavállalókat alkalmazó munkáltatókat még 2018-ban is megillető szocho-kedvezmény jövőre megszűnik (vagyis már nem jár ilyen esetben a szociális hozzájárulási adó felével egyező mértékű, de legfeljebb 100 ezer Ft bér erejéig érvényesülő kedvezmény). A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjasok után viszont a bérük összegétől függetlenül a munkáltatót teljes szocho-mentesség illeti meg.
Forrás: portfolio.hu
