…következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége…
Lehet, hogy 70 évesen is dolgoznunk kell majd
A kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően jelenleg az az alapforgatókönyv, hogy a következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője szerint. Ha a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is nő majd, akkor 2040-ig valószínűleg elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár megemelése.
Ma úgy látja a szakértő, hogy a várható élettartam növekedése majdnem töretlen, az 1992-es mélypontot követően évente majdnem egy negyed évvel (0,27 év) nőtt Magyarországon, és hasonló javulás várható a jövőben is. Az is prognosztizálható továbbá, hogy a férfiak várható élettartama továbbra is közelíteni fog a nők jobb életkilátásaihoz.
Jelenleg azonban 2,1-2,2 millió szülőképes nő él Magyarországon, 2040-re ez a szám 1,7 millióra csökken, vagyis eleve nagyjából 450 ezerrel lesz kevesebb a 15-49 éves nők száma. Ebből következően szinte biztos, hogy kevesebb gyermek fog születni. A mostani becslések szerint, még ha növekszik is valamennyivel a gyermekvállalási hajlandóság, akkor is csak 78 ezer körül lehet a születések száma húsz év múlva a jelenlegi 90 ezerrel szemben. Ebben a becslésben a bizonytalanság „csak” a termékenységi arányszám, vagyis az, hogy egy átlagos szülőképes korú nőre hány gyermek juthat.
Az európai országokat jellemző múltbeli tendenciákat alapul véve ez az arányszám a jelenlegi szintről még emelkedhet egy kicsit a szakértő szerint. Ha az elmúlt évek termékenységi viszonyai tartósak maradnának (1,45) akkor 2040-re 65 ezer alá is kerülhet a születések száma. A fenti forgatókönyvek alapján Magyarország népessége 2040-ben 8,75 millió körüli lehet. A legoptimistább változat szerint 9,1-9,2 millió is lehet a népességszám 2040-ben. A születések mellett ez függ a halálozások számától és a vándorlási egyenlegtől is.
Részben hátráltathatja a visszavándorlást, hogy egyre több gyermek születik magyar szülőktől külföldön. A külföldi munkavállalást, költözést a munkavállalók nagy többsége eleinte egy átmenti állapotnak tartja. A család kiköltözése, a külföldön tervezett jövő egyik jele. Ugyanakkor jól látszik az is, hogy az iskolába való belépéskor dől el a kérdés. Ha a gyermek külföldön bekerül az oktatási rendszerbe, akkor nagymértékben lecsökken a visszatérés esélye. Ha már családostól van kint valaki, akkor nagyobb az esélye, hogy hosszú távra rendezkedett be vagy, hogy valaki végleg letelepszik. A maradás esetén a kérdés aztán majd sokára, talán nyugdíjba vonulás után vetődik fel újra élesebben.
A népességfogyás mellett legalább ekkora probléma a népesség elöregedése, hiszen szinte minden előrejelzés szerint több nyugdíjas fog jutni egy keresőre, mint ma. Az egyértelmű, hogy nemcsak Magyarországon, de Európa minden országában elöregedő társadalomról beszélünk. Minden öregedési index töretlenül, és megállíthatatlanul növekszik. A gyerekek (0-14 éves), és az idősek arányát (65 év felettiek) mutató öregedési index a 100 értéket 2006-ban vette fel. Jelenleg 129 65 év feletti jut az összes 15 év alatti népességre, és ez az index az alapváltozat szerint 2040-re 170 főlé fog emelkedni.
Alapvető szociálpolitikai kérdés lesz, hogy hol húzzák meg a határt az öregkor esetében. A várható élettartam növekedésével felvetődik, hogy vajon nő-e és milyen mértékben nő az egészségben eltöltött évek száma, a nyugdíj oldaláról pedig az a kérdés, mennyi ideig tart a befizetés, illetve a kifizetés. 2040-re a magyar férfiak várható élettartama durván 5 évvel emelkedhet, ez azt jelenti, hogy remélhetőleg sokan lesznek olyanok, akik néhány évvel tovább tudják a nyugdíjas éveiket tölteni. Logikus következmény, hogy emelni kellene a korhatárt, de ez nyilván attól függ, mennyire lesz hatékony a gazdaság, hogyan alakul a befizetések összege.
A fent taglalt demográfiai adatok alapján nem kizárható a nyugdíjkorhatár emelése. Idősebb korban viszont már kevésbé rugalmasak az emberek, nem mindenki örül annak, hogy ha még pár évvel megtoldják a kötelezően munkával töltendő évek számát, főként ha a foglalkozását nem élvezettel végzi. Az, hogy hány éves koráig kell, hogy a munkavállaló dolgozzon az az előtakarékosságon is múlhat. Kérjen tanácsot időben SFC kapcsolattartójától, hogy megtudja milyen lehetőségei vannak, ha az állami rendszertől független nyugdíjas éveket szeretne.
