2019 januárban attól volt hangos a sajtó, hogy a nyugdíjasok nem kapták meg a járandóságukat időben. Az év elején ez csak egy technikai probléma miatt történt, de vajon mikor jön el az a pont, amikor már likviditási gondok miatt nem érkezik meg az utalás? Ideje szembenézni a valósággal és tudomásul venni, hogy a jelenlegi formában működtetett állami nyugdíjrendszer maximum 15-20 évig fenntartható. Azoknak, akik csak az állami gondoskodásra hagyatkoznak, idős korukra valószínűleg nem lesz elegendő nyugdíjuk. Ez nemcsak az átlagéletkor növekedésének, de a csökkenő születésszámnak és a nyugdíjkorhatárt elérők egyre magasabb létszámának is következménye. Ahhoz, hogy a jelenlegi rendszer fenntartható maradjon, mindhárom társadalmi tendenciának meg kellene fordulnia. Mivel erre nagyon kevés esélyünk van, ezért a nyugdíjas évekre való felkészülésre nem lehetőségként, hanem szükséges előrelátásként kell tekintenie az aktív korosztály tagjainak.
Hogyan épül fel a jelenlegi rendszer?
A jelenlegi állami nyugdíjrendszer a generációk közötti jövedelem-átcsoportosításon alapszik. Ez az úgynevezett felosztó-kirovó, folyó finanszírozású rendszer, amiben a mindenkori aktív korosztály fizeti a mindenkori nyugdíjasok járandóságát. A munkaerőpiac változásaival azonban még tovább gyengülnek ennek a nyugdíjrendszernek az alapjai. A foglalkoztatottak töredéke maradt csak mezőgazdasági vagy ipari területeken, az aktív korúak többsége a szolgáltatási szektorban dolgozik, ahol már nem a hagyományos munkaviszony a jellemző. A vállalkozási, megbízási, részmunkaidős, bedolgozós megoldások népszerűek ezeken a területeken, amikre nem lehet annyi közterhet kivetni, mint a fixen bejelentett munkaviszonyra. A helyzetet tovább súlyosbítja az aktív munkaerő sokszor követhetetlen nemzetközi vándorlása. Ezek miatt ma már jelentősen kevesebb állami nyugdíjpénzt kell szétosztani jóval több nyugdíjas között. A társadalmunk egyre fokozódó elöregedése miatt mára ez a rendszer közelít a fenntarthatatlansághoz. Az egyik legnépesebb generáció tagjai az úgynevezett Ratkó korszakban születettek 2021-ra már nyugdíjas korba lépnek, ami súlyosbítja a rendszer problémáit. Ezért a jelenleg aktív korosztályba tartozóknak drasztikus mértékben csökkenhet az életszínvonaluk, ha csak az állami nyugdíjra számítanak és nem tesznek félre saját jövedelmeik után idősebb napjaikra.
A most fiatalok nem akarnak nyugdíjasok lenni
Az Y generáció tagjai szeretik a rugalmasságot az élet minden területén, az életstílusukat, a munkájukat, a hosszú távú terveiket is a flexibilitás jellemzi. Az ezredfordulón születettek egyre inkább szeretnének eltávolodni a „kilenctől-ötig” karrierlehetőségektől, ehelyett teljes szabadságot keresnek. Legtöbbjük magánvállalkozó akar lenni, még akkor is, ha ez kevésbé biztonságos anyagi körülményekkel jár. Egy felmérés szerint a 20-29 év közöttiek komoly tévedésben vannak azzal kapcsolatban, hogy meddig fognak élni. A várható életkorukat 70 év körülire teszik, amivel egyenértékűnek hiszik a nyugdíjkorhatárt is. Vagyis azt gondolják, soha nem is lesznek nyugdíjasok. A valóság viszont az, hogy évtizedek múlva, 65 éves nyugdíjkorhatárral számolva a most aktív korúak, akár 20 évet is nyugdíjban tölthetnek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyszer mindenki megöregszik, a várható életkor pedig az orvostudomány fejlődésével egyre emelkedik. Nem jellemző, hogy valaki egész életén keresztül keresőképes lesz, ahogy az sem, hogy élete végéig dolgozni szeretne. Érdemes tehát időben elkezdeni gondoskodni idős önmagunkról!
A legjobb nyugdíj célú megtakarítás kiválasztásában SFC tanácsadója készséggel segít Önnek!